2013. november 4., hétfő

14. fejezet: Az előbuli

Sziasztok! Ahogy mondtam, kétnaponta hozom a részeket. Hétfőn, szerdán, pénteken, és vasárnap lesz mindig új fejezet, de ha sok visszajelzést kapok, akkor hozok szombaton is.
Iratkozzatok fel, pipáljatok, és kommenteljetek minél többet! Örülnék neki nagyon!
Még egy dolgot szeretnék mondani, ami nem a történettel kapcsolatos. Nézzétek meg annyiszor a SOML klippet, ahányszor csak bírjátok. Nyomjatok minél többször F5-öt, vagy frissítést, de ne a replay gombot, mert akkor nem számolja külön a nézettséget. Illetve jelentkezzetek ki a profilotokból, mert ha bejelentkezve nézitek, az is csak egynek számít!

Másnap korán keltem, pedig szinte egész éjszaka álmatlanul forgolódtam. A nappaliban még sötét volt, ezért széthúztam a függönyöket. Ettől sem lett sokkal világosabb, ugyanis odakint is félhomály uralkodott még. Nem azért, mert nem kelt fel a Nap, annyira azért nem voltam korai, hanem elég borongós, esős idő volt. 
- Jó reggelt! – hallottam az álmos hangot, mikor az ablakban ültem egy csésze kávéval. 
- Szia. – mosolyogtam Vic-re.
- Jól aludtál? 
- Nem mondhatnám…
- Bocs, a tegnapi miatt. – ült le velem szembe, az ablakpárkányra, a kezében pedig már neki is ott volt egy csésze kávé. 
- Semmi gond. Én kérek bocsánatot. – mondtam, és megöleltük egymást. 
- Nahát! De jó erre ébredni. – Tracy éppen ekkor vonszolta ki magát a szobájából – Végre nem marjátok egymást. Amúgy, mi volt az a tegnap esti ajtócsapkodás?
- Semmi különös. – Vic intett egyet a kezével, jelezve, hogy ne ragozzuk túl, mielőtt megint kitör a botrány – És tudjátok már, hogy mit vesztek fel este?
- Miért? Mi lesz este? – kapta fel a fejét érdeklődve Tracy, aki nemrég terült el a kanapén.
- Nem is mondtam! – kapott észbe Vic – Este buliba megyünk. Harry itt járt, és meghívott minket. Illetve Louis is, Olivia-n keresztül. 
- Tényleg! – Tracy izgatottan rám nézett – Mesélj! Mi volt a vacsorán?
- Hááááát… Elmentünk egy étterembe, ami be volt zárva. Mint kiderült, ő intézte el, hogy kettesben lehessünk. – mosolyogva meséltem, két barátnőm pedig hatalmas szemekkel csüngtek minden szavamon – Megvacsoráztunk, közben rengeteget beszélgettünk. Aztán hazahozott. Nagyon rendes volt, és igazi úriember. 
- És valami máááááás nem történt? – kérdezte végül Vic. 
- Mire gondolsz? 
- Csók, meg a hasonlók.
- Vic, csak hogy tisztázzuk. Nem randiztunk, így nem is csókolóztunk. Baráti vacsora volt, és ezzel ő is tisztában van. 
- Hát jóóóó! – emelte fel védekezően a kezeit, látszott, hogy nem akar veszekedni – Tehát? Mit veszünk fel este? Harry azt mondta, hogy délután négyre értünk jön. Mennyi idő van?
- Kilenc lesz. – feleltem – Simon nem jön ma? Nem kéne nekünk gyakorolni inkább a buli helyett? 
- Olivia. Az egyik szám az lesz, amit már egyszer előadtunk, a másik pedig az, amit alapból is tudunk. Gyakorlunk majd, ne aggódj. Menni fog ez a hét is. Nyerni fogunk. Simon meg csak holnap jön. – mondta egyszerűen Tracy. Mikor lett ő ilyen higgadt, és nyugodt ember? 
- Rendeljünk valami kaját, aztán kezdjünk el készülni. Négykor indulunk. – pattant fel Vic, és a telefonhoz sietett. Megrendelte a szokásos kínai kaját, amin már lassan hetek óta élünk. Amíg vártunk, szinte nem is beszélgettünk, csak a tévét bámultuk, Vic pedig a laptopot bújta. 
- Nem akarok szemét lenni, de én megmondtam! – szólalt meg hirtelen.
- Mit? – kérdeztük egyszerre Tracy-vel.
- Azt, hogy mi lesz a vége a te kis baráti vacsidnak. – a laptop felé bökött, mire mind a ketten mellé léptünk, és olvasni kezdtük a cikket. 

HARRY, VAGY LOUIS?
A Dream Team szépsége nem tud dönteni a két One Direction-ös fiú közt? Napokig keringtek azok a pletykák, miszerint Olivia Wilson, és Harry Styles összemelegedtek, és már egy párt alkotnak. A fiatalok többször is cáfolták a híreket, de szemtanúink szerint, állandóan forr a levegő a páros között. Harry mellett azonban itt van még Louis Tomlinson is, aki úgy tűnik, hogy szintén odavan a lányért. Tegnap este romantikus vacsorán vettek részt. Tomlinson egy teljes éttermet lefoglalt, hogy kettesben tudjon lenni szíve választottjával. A képeinket elnézve, nagyon jól érezték magukat, és elég közel is kerültek egymáshoz.
Vajon Wilson kisasszony melyik fiút választja majd? Lesz ebből félreértés a bandatagok között? Vége lesz a nagy barátságnak egy nem akármilyen lány miatt, vagy a két fiú szabad utat hagy a másiknak, és Olivia-ra bízzák a döntést? Reméljük, hogy hamarosan kiderül!

- Nem érdekel. – vontam meg a vállamat, miközben még egyszer végigfutottam a képeken, amik a cikk mellett álltak. Az összesen mosolygunk, vagy közel állunk egymáshoz. Legtöbb akkor készült, mikor kiszálltunk a kocsiból az étterem előtt. 
- Nem? – nézett rám Tracy.
- Nem. Azt írnak, amit csak akarnak. Nem érdekel. Csak azt remélem, hogy ez miatt nem veszítjük el a rajongóinkat. 
- Aki kedvel minket, az ezután is kedvelni fog. – nyugtatott Vic, ami igazán jól esett tőle – Most pedig húzás készülődni. Dél is elmúlt. 
Szót fogadtam neki, és a fürdőbe mentem. Gyorsan lezuhanyoztam, és a hajamat is megmostam, annak ellenére, hogy ezt már tegnap is megtettem. Nem szerettem elmenni úgy bulizni, hogy nem volt frissen mosva a hajam, ez az egyik mániám. 
A szobámban nem tartott sokáig kigondolni, hogy mit vegyek fel. Szerencsére erősségem, hogy ezt mindig gyorsan el tudom dönteni. A választásom egy felül fehér, szív dekoltázsú, pánt nélküli szoknyára esett, aminek az alsó része combközépig ér, barack színű, kék, és lila virágos, a derekánál fodrokkal díszített. Ugyan olyan kék, és barack színű, magassarkú cipőt vettem fel hozzá, és egy aranyozott karpereccel, és nyaklánccal, illetve egy fehér kézitáskával dobtam fel a szettet. A hajamat megszárítottam, és raktam bele pár hullámot. 
- Készen vagyok. – mentem ki a nappaliba, ahol a lányok már kikenve-kifenve vártak rám.
- Te mentél először készülődni, mégis rád kell várni. – hányta a szememre Vic. 
- Ne kezdjétek! – szólt közbe Tracy, megelőzve a veszekedést – Harry még nincs itt. 
Amint kimondta, abban a pillanatban csengettek. 
- Meg ne mozduljatok! – szóltam gúnyosan két barátnőmnek, akik a tükör előtt álltak, és arra vártak, hogy én nyissak ajtót.
- Szia! – köszöntem az előttem álló Harry-nek. 
- Szia! – mosolygott rám, és kicsit sem titkolva mért végig – Indulhatunk? 
- Öhm…
- Ne aggódj! Louis ott vár. Mondtam neki, hogy Vic-kel megbeszéltem, hogy értetek jövök. 
- Igen? Oké. De nem ezt akartam. – néztem rá egy kissé összezavarodva. 
- Nem? 
- Nem. 
- Azt hittem, hogy őt vártad. 
- Nem vártam őt, Harry. – a hangom felerősödött. Nem akartam elhinni, hogy szinte belém akarja beszélni Louis-t. 
- Mehetünk? Először hozzám megyünk, aztán hét körül együtt megyünk át a klubba a többiekkel.
- Persze! Lányok! Induljunk. – intettem két barátnőm felé, akik kikerekedett szemekkel néztek minket, majd elindultam kifelé, majdnem feldöntve Harry-t. 
Az autóban ülve Vic, Tracy és Harry egyfolytában beszéltek, míg én csendben gubbasztottam a hátsó ülésen. Már tudtam, hogy hova megyünk, hiszen voltam már Harry házába, mikor az együttes próbáján voltam. Igazából csak a próbateremnek kialakított részben voltam, nem pedig a lakás részében, így el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet. 
- Itt is vagyunk. – szólalt meg Harry, mikor megállt a már jól ismert téglafal előtt, és kiszállt a kocsiból. Tracy, és Vic egyből kipattantak, míg én lassan, és unalmasan kászálódtam ki. A lányok már előrerohantak, miközben én szerencsétlen módon elejtettem a táskám, és minden szerteszét gurult a földön. Harry egyből a segítségemre sietett, miközben én szitkozódva kotortam össze a cuccaimat. 
- Köszi. – néztem rá, mikor leguggolt mellém. 
- Nincs mit. – mosolygott vissza.
- Nocsak! Jó látni megint a mosolyodat. 
- Hogy érted? 
- Hát a napokban eléggé furcsa voltál. Mintha direkt kerülnél. 
- Ha kerülnélek, akkor szerinted szeretném, ha itt lennél? – nézett rám vidáman.
- Hát… Nem tudom.
- Na gyere! – nyújtotta felém a kezét, hogy felsegítsen. Elismerem jól jött, hogy felhúzott, mert kezdtek elgémberedni a lábaim, a magassarkú pedig rásegített az ügyetlenkedésemre. 
Bementünk a hatalmas, fehér házba, és elállt a szavam. 
Nem gondoltam, hogy ilyen az ízlése. Fehér falak, hatalmas, színes festmények, virágok, és régimódi bútorok, keverve a mai, modern stílussal. Rettentően tetszett az egész hely. Beértünk a nagy nappaliba, ahol halkan szólt valami zene, és a 1D többi tagja már ott ült a lila kanapén. 
Louis egyből felpattant, és egy puszival köszöntött minket, a kezembe nyomott egy pohár italt, és persze utána végig mellettem maradt. Leültetett maga mellé, a másik oldalamon pedig Zayn foglalt helyet. Mellette ott ült a menyasszonya, Perrie, a Little Mix együttes tagja, akinek egyből bemutatott. 
- Perrie Edwards, Olivia Wilson. 
- Szia. – nyújtotta a kezét felém Perrie. Soha nem találkoztam vele személyesen, de élőbe még szebb volt, mint az újságokban, vagy a tévében.
- Szia! Örülök, hogy végre találkozunk.
- Hát még én! Végre megismerhetem a bandát, aki a helyünkre pályázik. – mondta komoran, majd ő, és Zayn egyszerre kezdtek el nevetni – Csak vicceltem. Már rengeteget hallottam rólatok, de legfőképpen rólad. Harry folyton rólad beszél.
- Tényleg? – néztem rá meglepetten, de ami még furcsább volt, az Zayn alig észrevehető mozdulata volt, amitől Perrie rögtön témát váltott. Őszintén szólva azt hittem, hogy Louis-tól hallott már rólam. Harry rólam beszél nekik? Na mindegy. Gondolom a közös próbáinkról volt szó, és erre gondolva kezdtem szégyellni magam. Biztos elmondta a többieknek, hogy mennyit bénáztam. Gondolataim mélyéről a csengő hangja szakított ki. Senki nem indult el, így Perrie kénytelen volt ajtót nyitni. Szemrehányóan nézett végig a fiúkon, miközben elhaladt mellettük. Pár másodperc múlva vissza is tért, és egy rettentően csinos, vöröses-barnás hajú lánnyal csacsogott. A fiúk nagy mosollyal köszöntötték a lányt, Harry pedig örömében oda is futott, és szinte a levegőbe emelte. Úgy tűnt, hogy ő örül neki a legjobban.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett!:) Kíváncsian várom, hogy ki az a lány. Siess a következővel!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. kösziii :) örülök. majd csak szerdán jön, de ígérem, hogy nagyon izgalmas lesz ;)

      Törlés
  2. Szia!Nagyon tetszik a blogod :)

    VálaszTörlés